Seventh chapter: A titkos csomag II.

A titkos csomag II. 

- Danielle, szívem. Gyere be,  mert megfázol és, amúgy is szeretnék veled beszélni. - Becsuktam magam mögött az ajtót, majd a konyhába sétáltam. Az asztal tele volt könyvekkel és fegyverekkel. Furcsállva néztem anyámra, aki az egyik könyv lapjait vizslatta.
- Mi folyik itt?
- Tudod drágám a családunknak nagyon régi története van. Az egész a háborúk idején kezdődött.
- Anya! Rátérnél a lényegre?
- Ha nem szakítanál félbe már rég megtudtad volna az igazat. Szóval a harcok idején élőket két csoportra osztjuk. Az elsők az emberek, a második pedig a természet feletti lények. Most biztos azt hiszed hülyéskedek pedig nem. Valóban léteznek vámpírok, vérfarkasok és a többi. Nagyon is közel élnek hozzánk Dani, ezért is kell nagyon vigyáznod! Nem szabad ilyen naívnak lenned!
- Nem vagyok naív!  Az meg, hogy nem hiszek ilyen teremtményekben, arról nem tehetek. - Vontam vállat, s visszaindultam a meleget nyújtó ágyam felé. Azonban anyám megállított.
- Jobban tennéd, ha hinnél bennük hisz' a közvetlen közeledben is él egy.
- Miért? Ki az? Csak nem te? Az megmagyarázna mindent! Ja... Várj... Nem. Az egyetlen dolog, ami itt bármit is megmagyaráz az az, hogy teljesen elment az eszed!
- Vigyázz, hogy mit mondasz! Idősebb vagyok nálad és tapasztaltabb! Én is követtem el hibákat, ahogy most te is azt teszed. Nem veszed észre, ami a szemed előtt történik. Nem figyelsz az apró részletekre!
- Te nem vagy komplett! Hallod, amit mondasz?
- Igen. Nagyon is jól.
Ennyi. Nem bírom tovább hallgatni a sok baromságot. Visszaindultam a szobámba. Már a lépcső közepén tartottam, mikor újra megszólalt.
- Ne mondd, hogy nem figyelmeztettelek Harryvel kapcsolatban! - Kiabálta utánam. Elengettem a fülem mellett a mondanivalóját és tovább ugráltam felfele a lépcsőfokokon. A szobámba beérve eldobtam a a segéd botjaimat, s hasra vágódtam az ágyon. Fejemet a párnák közé süllyesztettem.
"A" most biztos azt mondaná, hogy nem szabad..... "A".....
- Jesszusom! A csomag, amit "A"-tól kaptam!
Lehet, hogy benne van minden kérdésemre a válasz... Vagy mégjobb... Egy bizonyiték, hogy álmodom, de valójában még mindig
Holmes Chapelben élünk a nagyiéknál.
Felültem, s lehajoltam az ágyam alatt heverő karton kockáért. Leszedtem a fedelét és az "ajándékot" védő fóliát is egyaránt. Fényképek voltak benne a családomról, a kiskoromról és a mostani barátaimról valami fura jelmezben. Várjunk.... Azok tuti nem jelmezek. Nem lennének ennyire élethűek.
Tovább nézegettem a fotókat, amin a szüleim vannak. Fegyver van a kezükben és vámpírokra meg más lényekre céloztak.
Honnan vannak ezek a képek? Ki csinálta őket?

Letettem a kezemben lévő lapokat és tovább kutattam a dobozban. A legalján egy sárga mappa foglalta el a helyét. Óvatosan kiemeltem, s kinyitottam. Értelmetlen papírok voltak benne, amiket nem nagyon értettem, kivéve egyet. A nevemet véltem felfedezni az egyik oldal tetején óriási betűkkel. 

Név: Danielle Adams

Születési idő: 1994.02.10. 17:59

Halál beállta: 1994.02.10. 18:00

Vércsoport: B

Anyja neve: Rosalie Wonder

Apja neve: George Adams

Volt csatolva egy kisbaba képe is. Egyáltalán nem hasonlított rám. A haja színe, bár azt meg lehetne magyarázni hisz' az megváltozhat ellentétben a szem színével.Tovább lapoztam. 

Név: Elisabeth Colton

Születési idő: 1994.02.10 17:59

Vércsoport: 0

Anyja neve: Nem lehet tudni

Apja neve: Nem lehet tudni

Ide is lett csatolva egy fotó. Ez a baba teljesen én voltam. Minden arc vonás megegyezik a sajátjaiméval. Pár könnycsepp kicsordult a szememből. "A"- nak igaza volt. Tényleg az egész életem egy kibaszott nagy hazugság. De ez mire jó? Tönkre tenni egy ember életét?