2014. márc. 25.

13. fejezet

Az ébresztő órám csörgésére keltem. Gyorsan kinyomtam, hogy ne keltsem fel a mellettem pihenő fiút. Nagy nehezen kiszálltam az ágyból és a fürdőbe igyekeztem. Letusoltam, megigazítottam a hajam és valami munkába illő ruhát vettem magamra. Nem kerülte el a figyelmemet a gyűrű ami az ujjamon pihent. Lementem a konyhába csinálni magamnak egy kávét. Nem csak kávét találtam, hanem Perriet is.
- Szia Pezz. Hát te? - öleltem át barátnőmet.
- Beszélhetnénk. - komolyodott el.
- Baj van? - bólintott és sírva a vállamra dőlt. - Mi történt?
- Zayn. Már hetek óta hanyagol. Tegnap is megbeszéltük, hogy átmegyek hozzá, át is mentem, de mikor oda értem és szó szerint kipaterolt a házból.
- Oh édesem biztos megvolt rá az oka. - töröltem le egy könnycseppet az arcáról. - De ha szeretnéd beszélek vele. Oké?
- Megtennéd?
- Persze. De nekem most sietnem kell dolgozni így is késésben vagyok.
- Persze menny csak nem, akartalak feltartani, csak tudod jó, hogy van valaki akinek kiönthetem a szívem.
- Ugyan már nem tartottál föl. Figyelj mennyünk el ma egy csajos estet tartani. Te, El, Dani, Stef meg én oké?
- Szuper. Hazafele felhívom őket. Hol találkozzunk?
- A kávézóba. De én most már tényleg megyek. Szia.
Fél óra gyaloglás után megérkeztem a stúdióba. David már bent volt és a ruháit próbálgatta. Köszöntem mindenkinek, és elkezdtem csinálni a képeket. Eléggé elfáradtam mire befejeztük a munkát. Bevállaltam, hogy bezárok így egyedül maradtam. Kimentem és épp az ajtót zártam mikor valaki hátulról befogta a számat és elkezdett hátra fele rángatni. Ismerős érzés járta át testemet. Pont olyan mint amikor Jake rabolt el. Hirtelen ötletből beleharaptam a támadóm kezébe amit rögtön elhúzott a fájdalom hatására. Tudtam ezzel nem menekülök meg de még is előnyt kaptam, hogy meneküljek. Elkezdtem futni és közbe kikerestem Perrie számát és tárcsáztam. Peckhemre nem vette fel. Felsikoltottam mikor egy autó állt meg mellettem és a sötét alak aki kiszállt belőle felém közeledett. Hátráltam. Hiába. Elkapott és betuszkolt a kocsi hátsó ülésére. Könnyeim utat törtek maguknak a tudattal, hogy lehet sose látom többé a családom és ez a kis csöppség a hasamban. Arra figyeltem fel, hogy megállt a kocsi. Engem is kiszállítottak és egy régi elhagyatott házba vittek be. Egy folyosón mentünk végig ami egy kis terembe vezetett a közepén egy székkel. Arra leültetett és oda kötözte a lábamat meg a kezemet.
- Akkor most fölvázolom a helyzetet.
- Jobb lenne ha levennéd a maszkodat, hogy szembe nézhessek veled.
Kérésemnek eleget tett és levette az arcát takaró anyagot. Bradt volt az. Emlékszem az egyik bulin is ott volt ahova elvitt Harry.
- Folytatom amit elkezdtem. Neked annyi dolgod lenne, hogy jó kis lány legyél a többi meg lesz ahogy lesz.
- És én miért kellek?
-Tudod Hannah az nap este amikor először láttalak, meg voltam győződve, hogy nem sokáig lesztek együtt Harryvel és nem veled kell bosszút állnom rajta. De nem így lett és most itt vagy.
- Bosszút mégis miért?
- 4 évvel ezelőtt Harry és én a legjobb barátok voltunk és volt egy barátnőm akit elvett tőlem. Ott megfogattam, hogy bosszút állok rajta amiért elvette tőlem életem szerelmét. Most pedig skypoljunk.
Bekapcsolta a mögötte levő laptopot.
- De előtte még be tapasztjuk a pletykás kis szádat. - ellenkeztem. Mindig a másik oldalra fordítottam a fejem. Teljes erőből pofon vágott. Égett az arcom. Ennek tuti ott marad a nyoma. Lefele volt a fejem a hajam az arcomba hullott. Bradt már kezdett beszélni. Nem tudtam koncentrálni mit mondd. A vonal túlsó feléről jövő hang viszont  nagyon is ismerős volt.
- Ki vele Bradt mit akarsz?
- Anyagot. Onnan ahonnan régen is hoztad nekem.
- Nem hagyom, hogy tönkre tedd magad megint. Amúgy is hirtelen ilyen fontos lettem?
- Igazad van. Te nem vagy fontos, de mondjuk a kis Hannah egész csinos példány.
- Nem merd a szádra venni a nevét.
- Nem a nevét veszem a számba, inkább mondhatni ízlelgetem az édes illatát. Ja és gratulálok a kicsihez. Ha nem sietsz azzal amit kértem mind kettőjük életének búcsút mondhatsz. Szóval kapok anyagot?
- Csak blöffölsz. És nem. Már nem tudok szerezni.
- Hát sajnálattal hallom. Eddig hányszor is kaptam olyan választ ami nem tetszett? 3-szor. Akkor 3 pofont kap a kis drágád. - fordította a kamerát felém. És ő maga is közelebb jött hozzám.
- Hannah!!
Bradt az előbbinél is nagyobb taslit adott. Az utolsónál már székestül felborított. Könnyeim újra utat kaptak.
- Hagyd őt békén! Neki mi köze van ehhez az egészhez?
- Nagyon is sok. - nevetett Bradt. - Emlékszel mi történt 4 éve?
- Szóval erre megy ki a játék. Te tényleg azóta azon kattogsz?! Jó megkapod amit akarsz.
- 72 óra múlva találkozunk.
- És mi van ha előbb viszem?
- 72 óra múlva találkozunk. Se előbb se később. Vagy különben búcsút mondhatsz nekik.
 Könnyeimtől homályos látásom ellenére néztem Harry reakcióit. Nagyon ideges. Mielőtt Bradt kinyomta volna Hazz idegesen a hajába túrt. Mennyivel szívesebben lettem volna most vele, mint itt. Ilyen szerencsénk is csak nekünk lehet.

Milyen lett? Várom a véleményeket. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése