17. fejezet: A baleset

Darcy kacagására ébredtem. Megfordultam és négy gyönyörű smaragdzöld szempárral találtam szemben magam, amin akaratlanul is elmosolyodtam. Most láttam csak igazán a hasonlóságokat köztük. A szemük és az arc vonásuk. Talán a haja az amit tőlem örökölt.

- Jó reggelt! - adtam mindkettejük arcára egy-egy puszit.

- Szia. - jelent meg az ajkán az az édes huncut mosolya.
- Min vigyorogsz ennyire?
- Semmit csak szeretlek.
- Én is téged. - adtam egy szelíd csókot a szájára, de ő nem így gondolta, csókja vággyal teli volt és szenvedélyes. - Harry ne! - erre a kijelentésemre csalódottan pillantott fel rám.
- Nem kívánsz? - kérdezte szomorúan.
- Nem erről van szó te is tudod. Itt van pár centire tőlünk egy kisbaba és nem hiszem, hogy ilyesmiket kellene látnia. A másik, anyukádék jönnek vacsorára, emlékszel?
- Igen és most reggel van. Darcy meg visszaalszik a szobájába. Szóval már nem zavarhat senki.
- Istenem Styles. Hogy neked mindig a szex körül jár az agyad. Sajnos el kell keserítselek, mert neked még be kell menned ma a stúdióba.
- Jó, hogy mondod! Mi lenne velem nélküled?! - mielőtt felállt volna még gyorsan lopott egy csókot, majd sietős öltözködésbe kezdett. Darcyval a kezemben lebattyogtam a konyhába és készítettem reggelit és Harrynek is főztem egy bögre kávét. Lányomat bevittem a nappaliba és letettem a földre a játékai közé. Harry nem sokára elkészülve jött le az emeletről. Mind a kettőnktől elbúcsúzott majd nehezen el is indult. Kicsit játszottam Darcal,  majd neki álltam a vacsora  előkészületeinek.

Darcyt szépen felöltöztettem és én is felvettem valami vacsorához illőt. Nagyon jó érzés újra láthatni Annet és Gemmat. Gondolom már ők is szeretnék látni Harryt és a lányát. Végül is mióta kijöttünk kórházból, nem találkoztak. Talán sűrűbben kéne ellátogatnunk Holmes Chapelbe.
Kis idő után Harry is hazaért, hulla fáradtan.
- Hogy haladtok az albummal? - ültem mellé a kanapéra Darcyval a kezemben.
- Lassacskán kész lesz. Aztán..... - nem tudta folytatni, mert a csengő közbe szólt. Az ajtóhoz mentem és kitártam Harry családja előtt. Két-két puszival és hosszas öleléssel fogadtuk egymást. Beljebb mentünk.
- Szia öcskös! Na add csak ide az unokahúgomat! - ment Harryhez és
 kivette a kezéből Darcyt, majd leült vele és elkezdtek játszani.
- Semmi nyakba ugrás, semmi kötözködés? Mi lett veled Gemma? -nézett rá felhúzott szemöldökkel Harry.
- Tovább  léptem, mint látod. - mutatott az ölében ülő csöppségre. Mindenki felnevetett kijelentésén.
- Fiam nekem nem is köszönsz?
- De hogy is nem anya. - vette fel kisfiús mosolyát és oda sétált anyukájához, majd ahogy tudta jól megölelte őt.
Jól el voltunk az este további részében. Sokat nevettünk. Magammal is megvoltam elégedve, mert elég jóra sikerült a vacsora. Ilyenkor vagyok büszke magamra amikor kisebb voltam nagyon érdekelt a főzés sütés és egy pár receptet meg is tanultam.
Anneék az utazás miatt eléggé elfáradtak ezért mondtuk nekik, hogy aludjanak itt és majd reggel haza mennek. Darcy már rég aludt szóval kettesben maradtunk Hazz-zal.

Másnap reggel mosolyogva ébredtem fel. Kezemet kinyújtottam de csak a gyűrött lepedőt markolásztam. Kiszálltam az ágyból és a reggeli kómás fejemmel lebattyogtam a lépcsőn. A konyhában találtam meg végül a családomat. Az ajtóban megálltam és csak néztem, ahogy Harry próbál megbirkózni Darc etetésével kisebb sikerrel. Hangosan felnevettem mikor az etető székben ülő baba az apja arcába köpte a szája tartalmát. Mindketten felém néztek. Darcy nagyon örült alkotásának, teljes ellentéte Harrynek. Teljesen elvesztette a türelmét mint láttam, ezért átvettem az etetést addig ő meg elment megmosakodni. a mosoly levakarhatatlan volt az arcomról.
- Hannah! Esetleg nem tarthatnánk meg az esküvőt a jövő héten? Vagy minél előbb csak tudod szeretném ha minél hamarabb egy család lehessünk. Te, mint feleség, Darcy és én. Persze nem kötelező csak egy ötlet. - mondta a tarkóját dörzsölve.
- Nagyon örülnék neki. - ugrottam a nyakába. Ajkaink hosszú percekig kényeztették egymást.

~ Az esküvő után ~

Elmondhatatlanul boldog voltam. Végre úgy éreztem, hogy a család szó teljes. Nem is kellett nekem több.
Az utcán sétáltam és egy csapat lány jött velem szemben.
- Nézzétek itt van a férjem kurvája! - próbáltam elengedni a fülem mellett, de túl messzire ment mikor Darcyt kezdték sértegetni.
- Figyeljetek! Nem ártottam nektek semmit sőt nem is ismerlek titeket és úgy gondolom, hogy nincs jogotok sértő dolgokat vágni egy ember fejéhez.
- Húúú! - mondták egyszerre lenézően. Abban a pillanatban közelebb jöttek. Hirtelen ellöktek és a földön találtam magam. A fejem egy nagyot koppant a betonon és onnantól nem emlékeztem semmire.